Közgazdászok a válságról

Válságkezelés

Válságkezelés

Petschnig Mária Zita: A sikeres magyar növekedés (áráról is)

2022. február 19. - Közgazdászok a válságról

Úgy tűnik az előzetes adatok szerint, hogy 2021-ben kivételesen jól teljesített a magyar gazdaság. Hét százalék fölötti növekedése nemzetközi összevetésben is jelentős. Az előzetes és becsült dinamikák alapján, az unióban a hatodik helyet foglaltuk el Írország, Horvátország, Görögország, Franciaország és Észtország után.

A rendszerváltást követően, a GDP legmagasabb dinamikája – a tavalyit megelőzően – csak 5,4 százalékot tett ki (2018). A korábbi adatok alapján pedig a magyar gazdaság utoljára 1977-ben produkált hét százalékot meghaladó emelkedést – az eladósodás felpörgetésével. A 2021-es kiugró növekedésben persze benne volt a bázishatás – a 2020-ban elszenvedett visszaesésből adódóan. Ám két év átlagában is emelkedés mutatkozott, igaz, szerény, két százalékos, bár ez is elég volt ahhoz, hogy az unióban a hetedik helyet foglaljuk el. Egyébként a tagállamok több mint felének sikerült meghaladnia a 2019-es szintet, és a többiek is megközelítették azt.

Ha csak ezt az egyetlen mutatót, a GDP növekedését vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság önmagához képest és a nemzetközi mezőnyt tekintve is az elmúlt évben kétségkívül elismerésre méltó teljesítményt produkált. De – és itt jön a feketeleves – ennek olyan ára volt (és lesz a jövőre nézve is), amitől nem tekinthetünk el az év értékelésénél. Pótolandón azt, amiről Orbán Viktor Várkert Bazár-beli előadásában elfeledkezett említést tenni…

A továbbiakban szemügyre vesszük 2021 más fontos számait is, s így talán árnyaltabb lesz az összképünk.

A Covid-halottakkal és családjukkal fizettetett ár

Orbán Viktor az elmúlt évben (és azóta is) a gazdaság védelmét az emberélet védelme elé helyezte. A hozzávetőleg hétmillióra tehető orosz és kínai vakcina beszerzése után úgy gondolta, hogy Európában mindenkinél többet tett a járvány elleni védekezésben. A harmadik hullám során érvényesített korlátok feloldását három millió beoltott elérésétől tette függővé, és a szavát be is tartotta. Az áprilistól kiiktatott, termelést, szolgáltatásokat visszafogó intézkedések később sem tértek vissza. Ettől fogva, Magyarország a járványszabályok alapján, az unió legliberálisabb országa lett, ahol a negyedik hullámban is csak a maszkviselést tették kötelezővé bizonyos helyzetekben. A kontakt-kutatások teljesen leálltak, a tesztelés nem lett ingyenes és nem is szaporodott meg.

Mindennek – és a közben tovább rongált egészségügyi rendszernek – az lett az eredménye, hogy az elmúlt évben majdnem harmincezer honfitársunk halálozott el a járvány következtében. Emellett pedig sokan azért vesztették el az életüket, mert a Covid miatt nem jutottak hozzá a szükséges ellátásokhoz. A szűken számított harmincezres elhalálozás más, hasonló népességű országokhoz képest elképesztően magas. Négyszer nagyobb az osztrák sógorokénál, Portugáliához és Belgiumhoz képest nagyjából háromszoros, de még a görögországi elhalálozásoknak is több mint a duplája. (Zárójelben említve, mert ott merőben mások a viszonyok, a tízmilliós lélekszámú Egyesült Arab Emirátusokban a Covid-halottak száma a magyarénak csak fél százalékát tette ki.)

Ezt hozta a svéd modell magyarított változata; a választópolgárokra hárított minden felelősséget – így fókuszált a kormány politikája a 2022-es választások megnyerésére. Az elhunytak már úgysem fognak szavazni, az élőket pedig ne vegzáljuk holmi korlátozásokkal, mert azt nem szeretik az emberek. Tényleg nem szeretik, inkább vállalják az orosz rulettet. Orbán tudatosan tért le – mint megvallotta – az osztrák járványkezelés mintájának követéséről. Az eredmény: nálunk hét, a sógoréknál csak öt százalékos volt a növekedés, nálunk 29.649 halott, náluk 7.511.

 Megérte? Orbánnak biztosan. (Biztosan?!)

A növekedés szerkezetének lerontása

A magas növekedési ütem akkor tartható fenn, ha a fejlődést a versenyképesség erősítését eredményező beruházások és a külső egyensúlyt őrző exporttöbbletek határozzák meg. Ezzel szemben, az elmúlt évben a kormány választásokra sandító politikája következtében a magyar gazdaság fogyasztás-húzta pályára állt át, ami 2022-ben felerősítve folytatódik. A modernizációt és a további nagyobb növekedési lendületet (és exportot) megalapozó feldolgozóipari beruházások az első háromnegyed évben (az éves adatok még nem ismertek) nem érték el a 2019-es szintet. Ugyanígy a teljes állóeszköz-felhalmozás sem. Ismeretes, hogy a kormány a közelmúltban 1100 milliárd forintos beruházás-lefagyasztásról döntött. Ugyanakkor a fogyasztás már az első háromnegyed évben meghaladta a 2019-est, ami az év utolsó negyedében tovább emelkedett. Az export-import olló pedig az esztendő folyamán egyre inkább az import javára nyílt el.

A külső és belső egyensúlyi mutatók elgyengülése

A belső kereslet élénkítésére áthelyeződött kormányzati politikai hangsúly az import meglódulását vonta maga után – miközben az export növekedését külső okok (hiányhelyzetek) is akadályozták. Így a külkereskedelmi mérleg aktívuma (kiviteli többlet) az előző évinek kevesebb mint a felére apadt, és mélyen alatta maradt a megelőző évtized „békeéveiben” képződöttnek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési mérleg emelkedő hiányt jelzett. Megfordult az a korábbi évekre jellemző tendencia, amikor is a magyar gazdaság finanszírozási képessége a külfölddel szemben pozitív volt, 2021-ban mi szorultunk a külföld finanszírozására.

Ez azt is jelentette, hogy újra előállt a 2000-es évek második felének kedvezőtlen jelensége, az ikerdeficit, azaz az államháztartásban mutatkozó belső deficit együtt jelentkezett a külső hiánnyal.

Nem kétséges, hogy a vártnál nagyobb növekedés (4,3 helyett 7,1 százalék) és a magasabb infláció (3,6 helyett 5,1 százalék) mellett a forintban számított GDP értéke is megemelkedik, ami hozzásegít az államháztartás hiányrátájának és az államadósság rátájának javulásához. Ám néhány tényt az éves értékeléskor nem téveszthetünk szem elől.

A 2021-es költségvetésben eredetileg 1476 milliárd forintos hiánnyal számoltak. Ezt emelték meg az áprilisi módosításkor 3.860 milliárdra, de – az előzetes adatok szerint – e tervet is sikerült több mint száz milliárd forinttal túlteljesíteni. Az uniós elszámolás szerinti kormányzati deficit nagyjából 150 milliárd forinttal meghaladta a visszaesés évében, 2020-ban keletkezett hiányt is.

 Gazdaságilag e fiskális túlkapást semmi sem indokolta. A növekvő gazdaság nem igényelt volna további költségvetési fűtést. A kormány politikai igénye persze igen, és az egész kormányzati politika ennek rendelődött alá. Az történt, hogy a kabinet nemcsak a dinamikusan növekvő gazdaságból eredő bevételi többleteket költötte el, hanem még tetemesen túl is költekezett. Miből? Adósságtermelésből.

Az államadósság 2021 végére becsült összege a 2010 végén kimutatottnak több mint a kétszeresét tette ki. S ezt tetézi az a több ezermilliárd forintra tehető, lappangó adósság a nyugdíjrendszerben, ami a magán-nyugdíjpénztár szisztémájának felszámolásából következik.

Az adósságállományon belül ismét növekvő hányadot jelzett a devizában történő eladósodás, miközben a magyar fizetőeszköz – az alaptörvényben rögzítettek szerint is – a forint; ezáltal fokozódott a gazdaság sérülékenysége.

A dinamikus gazdasági növekedés hátterében tehát olyan adósság-felhalmozódás húzódik meg, amely nemcsak a gazdaság sérülékenységét növelte meg a kamatszolgálat emelkedése mellett, de – épp emiatt – kétségessé teszi a növekedés fenntarthatóságát is. Mindezek következményeivel az elkövetkező években meg kell majd birkóznunk. Annál is inkább és nehezen, mert ugyanakkor az Orbán-kormány semmi érdemi lépést nem tett annak érdekében, hogy mielőbb hozzájuthassunk az unió normál és rendkívüli támogató költségvetésének forrásaihoz, noha több mint egy éve lett volna rá. A gyermekvédelmi törvényre hivatkozással elpolitizálhatónak gondolja az unió jogos követelményeinek teljesítését (a bírói függetlenség helyreállítását, a közbeszerzések átláthatóságát, a közpénzek korrupciómentes és ellenőrizhető elköltését).

Az elszaladt infláció

Ha egy gazdaságba extra pénzeket öntenek jövedelemoldalról, továbbá fiskális túlköltekezéssel és olcsó hitelek révén is, miközben az így keletkezett keresleti többlettel szemben a kínálat nem tud lépést tartani (áru-, tőkekapacitás és a munkaerő hiánya miatt), s emellett a megtakarítások gyenge ösztönzöttségűek, az elhalasztott kereslet pótlásának igénye viszont erős, akkor a túlkereslet az árak emelkedésében csapódik le. Ez a helyzet alakult ki 2021-re a magyar gazdaságban. Noha az év második felében a jegybank a monetáris politikáját az infláció hűtésére irányította, próbálkozásai gyengék és ellentmondásosak voltak.

Az uniós metodika szerinti 5,2 százalékos inflációs mértékkel az unió éllovasa lettünk (egy gyékényen a lengyelekkel). A magasan rögzült inflációs várakozások – a 2022 elején választási okokból tovább fűtött kereslettel együtt – az eredetileg gondoltnál nehezebben, nagyobb ráfordításokkal (kamatemeléssel) és lassabban teszik legyűrhetővé a fogyasztási cikkek és szolgáltatások drágulását. Így van ez persze, ha a miniszterelnök úgy gondolja – mint ezt lenyilatkozta –, hogy az infláció ellen többletjövedelmek osztogatásával lehet felvenni a harcot…

***

Az agyonünnepelt hét százalék fölötti gazdasági növekedés hátterének említett árnyoldalai több évre előrevetülve rontják a magyar társadalom és gazdaság fejlődési esélyeit. Az olvasó, ha eddig eljutott, remélem el tudja dönteni, hogy most akkor örüljünk vagy keseregjünk a magyar gazdaság közelmúlt-beli történései felett. Igaz, lehetséges a társadalom szereplői között e kétféle szerepet szétosztani. Egy, a NER-ben körülhatárolható kisebbségnek juthat az öröm, hisz' a folyamatok kedvezményezettjei lehetnek. És megmarad a sírás annak a többségnek, amely majd megfizetheti e mai „sikerek” árát. Később.

 (A cikk a HírKlikk oldalán jelent meg: https://hirklikk.hu/velemeny/a-sikeres-magyar-novekedes-ararol-is/394002)

A bejegyzés trackback címe:

https://valsagkezeles.blog.hu/api/trackback/id/tr417642302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása