Közgazdászok a válságról

Válságkezelés

Válságkezelés

Köszöntő

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2020. április 06. - Közgazdászok a válságról

Orbán Viktor március 30-án a Parlamentben bejelentette, hogy készül egy nagy válságkezelő csomag, amelyet a kormány április 6–7-én fog bemutatni. Ez a blog azért jött létre, mert ennek kapcsán az az ötletem támadt, hogy érdemes lenne ezt a válságkezelő csomagot több közgazdásznak együttesen értékelni. Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Scharle Ágota, Vértes András és Riecke Werner elfogadták a közös vélemény kialakítására vonatkozó felkérésemet.

Reméljük, hogy együttes kezdeményezésünkhöz a későbbiekben majd több közgazdász is csatlakozik!

A közösen megfogalmazott kritika adott esetben hozzájárulhat egy alternatív válságkezelő program kialakításához is.

Jó olvasást kíván:

Mellár Tamás

1 komment
válság közgazdaságtan Mellár Tamás

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://valsagkezeles.blog.hu/api/trackback/id/tr5215595858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lőrinc Soós 2020.04.11. 14:01:46

Üdvözlöm a közgazdász csapat kezdeményezését, mindössze néhány dolgot kívánok hozzáfűzni :

1. Felelőtlen számháborúnak tartom közgazdászként, statisztikusként azt a kusza, hatalmas szélső értékek között szóródó számhalmazt, amely felelős beosztású szakemberektől (pl. Matolcsy, Varga) származik, nagy többségében néhány nappal, maximum 1-2 héttel ez előtt. Az idei GDP növekedési ütemre vonatkozó (felelőtlen, szakmai alap nélküli) jóslatok a 0+ - os tartomány körül szóródtak. Ezzel szemben ma már a mindennapok gazdasági valóságából nem nehéz leszűrni, hogy a tényleges visszaesés a negatív tartomány, az egy számjegyű csökkenéstől sajnos egészen messze is húzódhat.

2. Évszázados, máig minden esetben érvényesült, sokat idézett alapvetés, hogy az ilyen típusú válságból a kibontakozás útja megkerülhetetlenül a kereslet élénkítésén keresztül vezet. Ennek a nyomait sem látni a gazdaságélénkítő csomagban, ami hatalmas tévedés, szinte önbecsapás ! A vírus-válság keltette pánik több százezer háztartás tartalékait végképp lenullázta, a válság elhúzódása durva kereslet csökkenésbe fog átmenni, illetve a már 4 éve megfigyelhető "szabad felhasználású" hitelek állományának további drasztikus/irreális növekedésébe, amely tömegjelenséggé válva a 2003-2008-as devizahiteles válság forintalapú ismétlődésébe torkollhat ! A kereslet növelésének lehetőségét korlátozó elemekbe belejátszik, hogy a 3 milliós nyugdíjas réteg a foglalkoztatottak nettó kereseti pozíciójához képest 2015 óta mintegy 40 %-pontos nettó pozícióvesztést szenvedett el, amely kérdést a "csomag" eléggé választás-centrikusan 2021 év elején próbálja csak elkezdeni apró morzsákkal korrigálni.
Ezen belül a kisnyugdíjasok, közöttük is az egyedülállóak lesznek 100 ezres tömegben a munkanélküliek mellett ennek a legnagyobb vesztesei, akikről a "csomag" nem rendelkezik.
A közgazdaságilag szükséges kereslet élénkítés helyett a kereslet szűkülése irányába hat az is, hogy a külföldön dolgozó mintegy 600-650 ezer főre tehető réteg számottevő része elveszítette vagy elveszíti állását, és megszűnik a haza-utalásain keresztül a hazai kereslet társadalmi költség nélküli nettó élénkítője lenni !

3. A gazdaságélénkítőnek elnevezett csomag nemzetközi összehasonlításban, és a legudvariasabb formát használva is csak az IGEN SZERÉNY jelzővel illethető. Vannak ráadásul olyan elemei, amelyek az érintettek személyi összefüggései nélkül szakmailag alig értelmezhetőek. Ilyen például, hogy a csomag messze aránytalanul nagy hányadát a turizmus élénkítésére kívánja használni. A turizmus tipikusan azok közé a gazdasági szektorok közé tartozik, amelynek konjunktúrája avagy dekonjunktúrája rövid távon semmiképpen sem kormányzati/jegybanki intervenció függvénye. Azon túl, hogy a turizmus hazánk gazdasági struktúrájában fontos, de messze nem meghatározó ágazat, ahhoz, hogy a turizmus (majdan) újra fellendülhessen, a válság természetét, elhúzódását, a világgazdaság átrendeződésére gyakorol hatását, az emberek életvitelbeli reakcióit stb minimum hitelt érdemlően, alaposan elemezni, újratervezni szükséges. Fájó, de csak az általam leírt (és még nyilván további sok) peremfeltétel egyikére sincs mód még vállalkozni, viszont hazánkban holnaptól irdatlan összeget fordítunk majd a turizmus támogatására. Mire is ? ?
Válasz erre 
süti beállítások módosítása