Közgazdászok a válságról

Válságkezelés

Válságkezelés

Mellár Tamás: Nagy a visszaesés, mert hibás a mentőcsomag

2021. január 16. - Közgazdászok a válságról

A magyar gazdaság 2017-2019-es teljesítménye sokakban azt a meggyőződést erősítette, hogy egy intenzív, viszonylag magas növekedési ütemű egyensúlyi pályára álltunk rá. Ennél jóval kevesebben vélték úgy, hogy ez még mindig is az extenzív növekedési szakasz, amelyet az uniós források gyorsított lehívása, az állami beruházások megszaporodása és az építőipar gyors növekedése hozott létre. Az optimisták hangja azonban sokkal erősebbnek bizonyult a kételkedőkénél, és így bizakodva vágtunk bele a 2020-as esztendőbe, feltételezve, hogy folytatódik az előző évek kedvező konjunktúrája.

A koronavírus-járvány nyomában kibontakozó világgazdasági válság igen hamar éreztette a hatását nálunk is. Az Orbán-kormány április elején elindított egy válságkezelő programot, amelyet történelmi jelzővel illetett, mivel a tervek szerint három év alatt az éves GDP 20 százalékát elérő forrást szándékozott felhasználni a válság megfékezése érdekében. Már a program bejelentésekor is jól látszott, hogy csak a meglévő költségvetési eszközök átcsoportosításáról és az esedékes kifizetési tételek átnevezéséről van szó, reálisan számolva a ténylegesen felhasználható többletforrás alig érte el a GDP 1 százalékát. És amint az hamarosan kiderült, ennek a szerény többletforrásnak nagy része nem is válságkezelésre ment el, hanem az Orbán-kormányhoz közel álló, kedvenc vállalkozások kapták kárpótlás gyanánt.

A kormány illetékes szakemberei is látták, hogy a mobilizált többletforrás mennyisége és felhasználása nem elégséges a válság eredményes kezelésére, de azzal nyugtatták magukat, hogy a magyar gazdaság ma már sokkal erősebb, mint volt a 2008-2009-es válság idején, tehát a kevesebb forrás is elég lesz a nagy visszaesés megakadályozására. Aztán nyár végén jöttek a második negyedéves gazdasági eredmények, amelyek történelmi nagyságú visszaesésről szóltak. A 13,5 százalékos GDP csökkenés ugyanis rekordnak számít, mert ekkora visszaesést még sohasem mértek 1995 óta, amióta negyedéves GDP-adatszolgáltatás létezik. De ez a visszaesés nemcsak hazai rekordnak számít, hanem az EU szintjén is dobogós helyet biztosított Magyarország számára. Így lett tehát a történelmi válságkezelő programból történelmi mélységű visszaesés.

Az első kormányzati hibát (a gyenge válságkezelő programot) azonban követte a második, nevezetesen a nyár végi és ősz eleji tétlenkedés. Ugyanis, a nagyon rossz makroszámok ellenére az Orbán-kormány nem korrigált és nem indított el egy újabb, az előzőtől eltérő elvi alapokra épülő válságkezelő programot, akkor, amikor még lehetett volna, a járvány első hullámának a lefutása után. Így jött el november, amikor is a vírusjárvány második szakaszának a csillapítása érdekében olyan intézkedések bevezetésére volt és van szükség, amely tovább rontja az amúgy is gyászos gazdasági helyzetet. És a kormány még mindig nem tanult a saját hibáiból, nem hozott továbbra sem olyan intézkedéseket, amellyel a válság elszenvedőinek, a munkanélkülieknek, a szegény családoknak, a kisvállalkozóknak, az önkormányzatoknak a helyzetét akarta volna javítani. Pedig az erre a célra fordított állami kiadások nemcsak szociális szempontból lettek volna és lennének ma is kívánatosak, hanem a gazdasági visszaesés mértékét is enyhíthették volna és enyhítenék most is, a kiadási multiplikátor hatáson keresztül.

Mind ezek alapján az látszik valószínűnek, hogy a 4. negyedév gazdasági teljesítménye elmarad a 3. negyedévitől, és így összességében 7–8 százalékos GDP visszaeséssel, 4–5 százalékos munkanélküliséggel számolhatunk az év egészét tekintve.

(A cikk a Magyar Hang oldalán jelent meg: https://hang.hu/magyar-hang-plusz/2021/01/09/2020-amikor-minden-fejtetore-allt/)

A bejegyzés trackback címe:

https://valsagkezeles.blog.hu/api/trackback/id/tr3116391670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása